Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása

Szerző: geodebrecen Közzétéve:

A címbeli fogalomról valószínűleg az emberek többsége még soha nem is hallott. Aki viszont már legalább a saját ügye kapcsán találkozott vele, –a hatósági döntések részletes indokolása ellenére– sem biztos, hogy tudja pontosan mit is jelent ez. Az alábbi, tematikusan összerendezett hiánypótló szakmai tájékoztatással, remélhetőleg sikerül átfogó és világos képet adnom az e tárgykörben érdeklődőknek. 

Az ingatlan-nyilvántartási térkép

Az ingatlan-nyilvántartási térkép az egységes ingatlan-nyilvántartás alapja és része. Az önálló ingatlanok grafikus megjelenítésére, ábrázolására (határvonal, állandó épületek, egyéb meghatározott térképi tartalmak) és nyilvántartására korábban az úgynevezett ingatlan-nyilvántartási térkép szolgált. A 2000-es évek elején kormányzati kezdeményezésre, az analóg ingatlan-nyilvántartási térképek digitális átalakításával vektoros térképi adatállományt hoztak létre, amely az állami alapadatokra nézve a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképek digitális másolata.  A digitális térkép létrehozásának célja a rendelkezésre álló belterületi és külterületi ingatlan-nyilvántartási grafikus térképi adathalmaz átalakítása, egységes, számítógépen kezelhető, vektoros térképi adatállománnyá.

Ezek a digitális térképek megjelenési formájukban mindenképpen korszerűek, azonban világossá kell tenni, hogy pontosságukban a korábbi, hagyományos adathordozón (papíron, fólián) elkészített, a korabeli térképkészítési eljárás műszaki paramétereinek felelnek meg, és a digitális átalakítás nem járt együtt az ingatlan-nyilvántartás átalakításával.

Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis (digitális térkép) tűréshatárai

A digitális térképen ábrázolt vektoros tartalom (ingatlan, építmény, stb), általában nem egyezik meg a valós, helyszíni alakkal és mérettel, hanem attól kisebb-nagyobb mértékben eltér. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissal szemben támasztott műszaki követelményeket és a térképi hibahatárokat az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet szabályozza. A megengedett eltérések nagyban függnek a digitális térképi adatbázis készítésének módjától, a digitális átalakítás alapját képező alaptérkép vetületi rendszerétől, annak méretarányától és a földrészlet területétől. Hibának természetesen csak a megengedett eltérésen felüli értékeket tekintjük.

Vizsgálandó eltérések:

  1. Egy-egy határvonal helyzetének vizsgálatán (határvonalak töréspontjainak abszolút értelmű helyzeti pontossága) a térképi határvonalak jogi és természetbeni állapotának összehasonlítását értjük. A vizsgálat a digitális térkép vetületi rendszerében (EOV) ábrázolt,  és a terepi méréssel meghatározott töréspontok koordinátáinak összehasonlítására irányul.
  2. Földrészlet szélességének vizsgálatán, a vizsgált földrészlet szélességének jogi (térképi) és természetbeni méretének összehasonlítását értjük.
  3. Ingatlan területének vizsgálatán, a tulajdoni lapokon nyilvántartott terület és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt objektum műszaki területének összehasonlítását értjük. Mindez természetesen igaz a tulajdoni lapon nyilvántartott terület és a terepi mérés alapján meghatározott, természetbeni terület közötti eltérésének vizsgálatára is.

Miután a fentebb előírt térképi tűréshatárok egymással szoros összefüggésben vannak, úgy valószínű hogy egy hibával terhelt ingatlan esetén más hibahatárt meghaladó eltérést is találunk. Példaként említhető, hogy területszámítási hiba fennállása esetén nagy valószínűséggel hibahatárt meghaladó eltérést találunk az ingatlan szélességében, illetve ezzel összefüggésben a határvonalak helyzetében.

Az ingatlan-nyilvántartási térkép rejtett hibái

A mindenkor hatályos ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmáért az állam garanciát vállal. A térképkészítés, illetve annak változásvezetése, mint minden emberi tevékenység során hibák fordulhatnak elő. A felmérés után bekövetkező változásokat –például új, vagy változott épületek feltüntetése, telekmegosztások, telekhatár-rendezések stb.– az ingatlanügyi hatóság változási vázrajzok, illetve okiratok alapján, a térképen folyamatosan vezeti. 

A javítható hibák fajtái:

  • Felmérési hibák
  • Térképezési hibák
  • Területszámítási hibák
  • Analóg térképek digitális átalakítása során elkövetett hibák

A hibajavítás eljárási szabályai

A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás hivatalból, a tulajdonos vagy vagyonkezelő bejelentésére (amennyiben ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező személy által készített szakvéleményt mellékel), vagy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott földmérési jogosultsággal rendelkező személy bejelentésére indul. A kiigazítást a kormányhivatal ingatlanügyi hatósága (földhivatal) hajtja végre. Az eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) ide vonatkozó, hatályos előírásai szerint kell eljárni. Az ügyintézési határidő 60 nap.

A jogszabály egyik főszabályként deklarálja, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén. Arra senki ne számítson, hogy az ingatlanügyi hatóság a földrészleten belül bekövetkezett változásokat (pl. épület változások) az eljárásával együtt az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban érvényesíti.

A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása kizárólag a térképi határvonalakat érinti, és nem változtatja meg a fennálló természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat. A fennálló hiba kijavításának az a lényege, hogy az bármikor elvégezhető legyen. A természetbeni állapottal ellentétes térképi hibajavítás esetén a természetbeni határvonal (telekhatáron álló épület falsíkja, vagy kerítés) egyezséggel, vagy polgári jogi úton (például birtokvédelmi eljárás keretében) módosítható.

Az illetékes ingatlanügyi hatóság a kérelem érdemi vizsgálata során teljes körű vizsgálatot folytat le, amelyet a kérelemmel érintett földrészletekkel szomszédos ingatlanokra kiterjedően is elvégez. Az ingatlan helyes határvonalának megállapításakor a hatóság vizsgálja a szomszédos ingatlanok területváltozásait is. Az eljárás alá vont ingatlanok vonatkozásában ingatlanügyi hatóság összegyűjti és időrend szerinti sorrendben rendszerezni a releváns földmérési munkarészeket, hatósági engedélyeket, bírósági döntéseket és egyéb okiratokat. A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás során a földhivatal a rendelkezésére álló munkarészek, valamint szükség szerinti helyszíni adatgyűjtés eredményének figyelembevételével jár el.

Ha az okiratokból és egyéb műszaki munkarészekből megállapítható a helyes határvonal, – pl. fellelhető az ingatlanokat kialakító vázrajz, rendelkezésre áll a jogerős telekalakítási engedély, a felek közötti polgárjogi szerződés – úgy a kijavítás lehet ellentétes a természetbeni birtoklási állapottal. A természetbeni birtoklástól eltérő kiigazítás esetén az ingatlanügyi hatóság a határozatában hívja fel az ügyfelek figyelmét arra, hogy a kijavítás kizárólag az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érinti, a határozat önmagában nem jogosít birtokbavételre. A természetben kialakult birtokállapot megváltoztatására csak az eljárásban érintett ingatlantulajdonosok konszenzusa, vagy hatósági/bírósági döntés alapján kerülhet sor.

Az eljárás végső célja, hogy a kijavítást követően az újonnan meghatározott határvonalak és az ebből számított területek, maradéktalanul kielégítsék a vonatkozó 8/2018. (IV. 29.) AM rendeletben definiált tűréshatárokat.

Az érdemi döntés minden esetben határozat. Térképi határvonal változása esetén a határozat mellékletét kell, hogy képezze az elsőfokú ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is. Azon érintettek, akik részére sérelmes az ingatlanügyi hatóság döntése, úgy a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási per kezdeményezhető, melyet keresetlevéllel kell megindítani.


Amennyiben földmérési munkával, vagy a szakvélemény készítésével kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, vagy árajánlatot szeretne kérni, úgy kérem hívjon bizalommal a 06/70/5088666 telefonszámon, vagy írjon a geo.debrecen@gmail.com email címre!


Kategóriák: bejegyzések

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrzője

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük