Telekhatár kitűzés szerepe a birtokperekben

Birtokvédelem telekhatár vita esetén

Az életben gyakran előforduló problémaként jelentkezik a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között fennálló, telekhatár helyzetével kapcsolatos birtokvita. Tapasztalataim alapján ilyenkor legtöbbször eldöntendő kérdésként merül fel az, hogy megfelelő helyen van-e egy épület, illetve épületrész, jó helyen fut-e a kerítés, vagy melyik ingatlanra esik a kivágandó fa.

A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Az ingatlan birtoklásában így megzavart birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

Megjegyzendő, hogy amennyiben a felek között nem a birtoklás ténye, hanem jogkérdés képezi vita tárgyát, mint például: telekhatár vita, használathoz való jog, szolgalmi jog esetén, az nem bírálható el jegyzői birtokvédelmi eljárásban, csak a bíróság előtt lefolytatott birtokvédelmi eljárásban.

Az új Ptk. vélelmet állít fel a birtoklással összefüggésben; a birtokperben a békés birtoklásban megzavart fél birtokláshoz való jogosultságát vélelmezni kell, az ellenbizonyítás a másik felet terheli, aki saját jogosultságára hivatkozik. Mindennek megfelelően, a bírósági eljárás során a birtokháborítás tényét és annak mértékét a felperesnek kell bizonyítania.

Terület elhasználás esetén a bizonyítás eszköze az ingatlanrendező földmérő által készített, és az ingatlanügyi hatóság által nyilvántartásba vett kitűzési vázrajz.

Itt fontos leszögezni, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény alapján, a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése ingatlanrendező földmérő minősítéshez van kötve. Megjegyzendő, hogy a más szakterületen dolgozó szakember (pl. építész tervező, vízügyi tervező, stb.) által elkészített vázlat, helyszínrajz, vagy ingatlanrendező földmérő minősítéssel nem rendelkező földmérő által készített vázlat, nem alkalmas a bírósági eljárásban a birtokháborítás bizonyítására.

Telekhatár kitűzés folyamata

A hatályos jogszabályoknak megfelelő, szabályosan végrehajtott telekhatár kitűzés folyamata a következő:

• a kitűzést végző ingatlanrendező földmérő, az illetékes ingatlanügyi hatóságtól (földhivatal) beszerzi a munka elvégzéséhez szükséges hiteles állami alapadatokat, és a korábbi földmérési munkarészeket;
• igazolható módon értesíti a kitűzéssel érintett, illetve a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a kitűzés helyéről és pontos időpontjáról;
• a természetbeni használat szerinti határvonalat a mérnök beméri, majd az adatok kiértékelését követően a határpontokat a terepen kitűzi, fakaróval vagy festéssel megjelöli;
• kitűzésről helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ingatlanügyi hatósághoz a földmérési dokumentációval együtt benyújt;
• a kitűzési vázrajzon a kitűzött hatályos állapot és a természetbeni használat közötti területeltérést kimutatja;
• a földmérő mérnök elkészíti kitűzési műszaki dokumentációt (mérési és számítási munkarészeket, kitűzési jegyzőkönyvet, továbbá a kitűzési vázlatot és vázrajzot), amelyet a kitűzést követően nyilvántartásba vétel céljából az ingatlanügyi hatóságnak megküld.

A térképi és a természetbeni állapot közötti eltérésnek megfelelő területrészt a mérnök a kitűzési vázrajzon, illetve vázlaton megjelöli, és annak mértékét feltünteti. Az eltérés jellegétől függően, ezen munkarészeket a kitűzés eredményének megfelelő felirattal látja el.

• Szomszédos ingatlan tulajdonosa által elhasznált területrész esetén, a kitűzéssel érintett ingatlan tulajdonosát tájékoztatja attól, hogy a vázrajzon megjelölt területrészt nem használja, amelyet csak a szomszédos földrészlet tulajdonosának hozzájárulásával vagy véglegessé vált közigazgatási határozat vagy jogerős bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján vehet birtokba.
• Amennyiben a kitűzéssel érintett ingatlan tulajdonosa, a szomszédos földrészlet területéből használ el, tájékoztatja arról, hogy a vázrajzon megjelölt területrész az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint nem tartozik a kitűzött földrészlethez.

Az elhasznált terület birtokba vétele

A telekhatár kitűzéssel kapcsolatosan fontos kiemelni, hogy az ingatlanrendező földmérő nem hatósági személy; a szomszédos ingatlan tulajdonosa által elhasznált területrészt birtokba nem adhatja, annak betartására őt nem kötelezheti. Közös megegyezés hiányában az elhasznált területrészt, a tulajdonos csak vagy véglegessé vált közigazgatási határozat vagy jogerős bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján veheti birtokba.

A fentebb leírtakból is látható, hogy a legegyszerűbbnek tűnő telekhatár kitűzés is a mérnök számára óriási körültekintést és szakmai felkészültséget igényel. Nem véletlenül a szakmai jogszabályban is alapelvként érvényesül az, hogy a kitűzési munka minőségéért a munkát végző földmérő a felelős. Felelősség tekintetében elég csak arra gondolni, hogy vitás esetben a polgári bíróságon a mérnök által készített kitűzési dokumentációt, a bíróság által kirendelt igazságügyi földmérési és térképészeti szakértő fogja vizsgálni…

Amennyiben telekhatár kitűzéssel, illetve egyéb földmérési munkával kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, vagy árajánlatot szeretne kérni, úgy kérem hívjon bizalommal a 06/70/5088666 telefonszámon, vagy írjon a geo.debrecen@gmail.com email címre!